A 2012. április 30-án Sáregresen megrendezett majális képei a következő két linkre kattintva érhetők el:
https://skydrive.live.com/redir.aspx?cid=115108cf59cd8f39&resid=115108CF59CD8F39!1679&parid=root
A CECE P.S.E. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Sportegyesületünk felnőtt labdarúgó csapata többéves Megyei II-es tartózkodás után, 2011 nyarán kiesett ebből az osztályból, és „jogot nyert” a Megyei-III osztályban való indulásra. Pedig milyen kevésen múlott. Csak egy győzelem kellett volna még, és nem ment volna tönkre több ( 5-6 ) év munkája, áldozatvállalása és oly sok szép eredmény a semmibe. Milyen nehéz is volt feljutni! Ezt csak azok tudják, akik megélték - és oly sok időt, fáradságot és anyagi hozzájárulást nem kímélve mindent megtettek ezért a szeretett csapatunkért. Sajnos az idő, a szponzorok és a csapat is folyamatosan változott és így elkerülhetetlen volt a kiesés. Hiába volt itt edzőváltás és a játékosállomány majdnem teljes cseréje – a szív a hozzáállás és e csapat szeretete nem párosult a tervekkel. Mindenki szeretett a Megyei-II-ben szerepelni, mert köztudott, hogy jobb pályákon, kulturáltabb ellenfelekkel és felkészültebb játékvezetőkkel kell találkozni hétről-hétre, de nem sokan vették azt tudomásul, hogy ez minden elveszik, ha kiesünk. Sajnos a mai világban, a sportot is ideértve, megszűnt a klubhűség, a játékosok félévente csapatot cserélnek ( amit nagyon sajnálok- utalva a klubhűségre ), és most már egymásra licitálnak az egyesületek a jobb játékosok oda-csábításáért. Bezzeg a mi időnkben, még a szomszéd faluba sem mentek át a futballisták focizni-átigazolni, eszükbe sem jutott, most meg sokan máshol játszanak, csak a saját falujukban nem. Tisztelet a kivételeknek, mert azok szerencsére még vannak!!! Olyan jó barátságok kötődtek ezekben a közösségekben, és mindenki egymásért és a faluja dicsőségéért harcolt, mert olyan jó volt megverni a szomszéd falu csapatát. Még a munka is jobban ment másnap, a szurkolók is csakis a győzelemről beszéltek.
Olyan sok ismerőssel, sportbaráttal találkozok, akik kérdezik, hogy mi van veletek, miért esett ki a cecei csapat, mert egy Cecének nem a Megyei-III-ban a helye. Én meg csak magyarázkodok, és sorolom az általam vélt okokat.
Szóval kiestünk, amit roppantul sajnálok, és a csapat nagy része eligazolt egyesületünkből, vagy abbahagyta a játékot. Már úgy volt, hogy nem indítunk felnőtt csapatot a bajnokságban, de szerencsére azért jöttek olyan hazai volt játékosok, akik régebben ugyan abbahagyták a futballt, de szeretik ezt a szép játékot- mert ugye a foci a világ legszebb és legnézettebb játéka, szerintünk- csak hát a sok éves kihagyás és a tudás nem mindig pótolható.
Azt azért tudni kell, hogy az utánpótlás csapataink folyamatosan rész vesznek a saját bajnokságukban, és egyre szebb eredményeket érnek el. U-7-9-11-13-16. Ez öt korosztály. Sajnos az ifi csapat ebben az osztályban már nem indult, így a játékosok egy része felkerült a felnőtt csapathoz, vagy a szomszéd községek csapataiban folytatta, többen pedig abbahagyták a labdarúgást. Sajnos ez a korosztály sem ütötte meg a II. osztály színvonalát.
A játékos állomány ugyan megvolt a bajnokság kezdetére, de hát a minőség, az igazi „pengés” játékosok, akik el tudják dönteni a mérkőzéseket, azok hiányoztak. Sajnos a szív, a hozzáállás sem megfelelő mindenkinél, mert több meccset is meg lehetett volna nyerni (nem csak egyet!!!), ha mindenki odateszi magát, és a fent már említett dolgokért küzd. Mindenki a másikban kereste a hibát, és nem azt kérdezte magától, hogy vajon én mindent megtettem ezen a mérkőzésen ezért a szeretett csapatunkért, falunkért? Saját magatokba nézzetek először! Valahogy így kellett volna kezdeni a mérkőzések végén a veszekedéseket. Hol van a jó közösség, a mindenki egyért felfogás – mert ugye azért jönnek létre ezek a közösségek, hogy jól érezze magát benne mindenki, és nem árt, ha felnőtt ember létükre példát mutatnak azoknak az utánpótlás játékosoknak, akik hétről-hétre szép eredményeket érnek el. Mert ők még tudnak egymásért küzdeni.
Sajnos a bajnokságban nem szerepelt valami fényesen a csapat- mivel, hogy utolsó lett- de voltak biztató jelek, amire lehet építeni a későbbiek folyamán, mert mi vezetők, még bízunk a cecei csapatban, remélem nem csak mi!!! A játékosokkal és az edzővel azért nem foglalkozom, mert az utolsó hely egy közös bukás, innen már csak felfelé ívelés jöhet. Ha mindenki odateszi magát, és elgondolkodik a fent leírtakon, akkor lesz felemelkedés, ebben bízom én is.
Menyhárt Tamás
A 2011. július 17-én rendezett öregfiúk mérkőzés képei az alábbi linken érhetők el:
és még pár kép itt is:
Hozzászólások (0)
Bejelentkezéshez kattints ide, ha még nem regisztráltál, regisztrálj!